Az USA-ban a hurrikánok női keresztnevet kapnak. Mondanám, hogy ez egyféle szexista megközelítés/megkülönböztetés, de eszembe jutnak nyelvünk azon állandósult szókapcsolatai, mint női szeszély, szeszélyes időjárás. Soós Nóra idén készült, kéttucatnyi olaj-vászon festményét mutatja be Vilma és a többiek című kiállításán (ahol a keresztnév egyaránt utal a katasztrófára, a Vilmaként jegyzett hurrikánra és gyermekkorunk kedvenc rajzfilmjének - a Flinstone családnak - Vilmájára) az acb Galériában.

A játékosságba és dekorativitásba hajló, másoktól élesen elválasztható művész stílusát most komolyabb témakör határozza meg. Képei úgy reprezentálnak, hogy a szó fizikai és spirituális értelmében is többrétegűek, az embertől független (?) természeti csapásokra és az ember kiváltotta háborúkra/terrorra egyaránt utalnak. A nyomasztó témakört bő színvilággal ellenpontozza, kompozícióit egyensúlyozva nem terheli a nézőt a szembesülés fájdalmával. Soós nemcsak megidézi és sajátságosan értelmezi közelmúltunk történelmét és történeteit, hanem felveti a művész felelősségét is. (Fontos ugyan a művésztársadalom életünkre adott reakciója, mivel alkotásaikon keresztül szembesülhetünk értékítéletükkel és vizualitásba oltott magatartásformáikkal, de semmivel sem kisebb az egyén felelőssége. Minden mozdulatunk, gesztusunk, simogatásunk egy vízbe dobott kavics. Hullámokat fog vetni. Pillangó-hatás.) Művein a képfelület kitöltött, az olajfestéket határozott kontúrokkal viszi fel a vászonra: két rétegben fedik egymást személyek és tárgyak, a jelenetek egymáson úsznak. A sziluettek és a transzparencia okozza, hogy sokszor nem tudjuk, mi van elől és mi hátul, álom és valóság egybeforr. Előadásmódjában, az áttört, egymást fedő rétegeken egyszerre van jelen két éra: gyermekkori meséink álmai és a minket körülvevő valóságshow. Gyereklétünk idoljai-toposzai és jelenünk realitása. Ezek a síkok átjárhatók, párhuzamos világok. A dolgok összefüggnek. Feszültségüket az ellentétek egyidejű megjelenítése, az egymáshoz nem tartozó elemek összerendelése, korábban nem látott párosítása okozza. A Párok II. kávéházi jelenetében olyan, mintha béke lenne, de férfi és nő egymástól elfordulva úgy szürcsölgeti italát, hogy bizonyosan tudjuk: ez már a végjáték, a társas magány ideje. Soós képes közhelyeket/kódokat úgy egymásra vetíteni, hogy meglássuk a szavak eredeti értelmét. Az Elefánt a porcelánboltban művén az állat ugyanolyan törékeny, mint a háttér polcain nyugvó kancsók, csészék, tányérok. Egymástól függetlenek, a nagytestű állat kárt nem okoz, csak átsuhan a kép felszínén. A főműnek is nevezhető Nagy alma (már elkelt) többszörös szimbolikával él. Az előtérben a kontúrosan, profilból ábrázolt művész egy zöld almába harap. Ez ugyanúgy lehetne a bűnbeesés pillanata, mint a Beatles együttes almájának (Apple Records) megidézése, de a háttérben ott tornyosul New York (Nagy Alma/Big Apple) látványa a felhőkarcolókkal, a Szabadság-szoborral és a terroristák ledöntötte Ikertornyokkal (Twin Towers). Katarina (a hurrikán és a műkorcsolyázó Witt) szintén együtt szerepel: míg az autók függőlegesen építkezve egymáson sodródnak az árban, addig a profi sportoló kezével tartja meg feje fölé emelt korcsolyájának élét. Ali (Aladdin) tátott szájjal bámulja burnuszba öltözött férfiak gyűrűjében a csodalámpát, míg Vilma a vándorútra késztetett pici dínó vigyázó tekintetétől hajtva folyamatosan telefonál, a készülék szarukagylójába beszél a floridai katasztrófa háttere előtt. Vilmát is elérte Vilma. A Pinocchio légvédelmi rakétával c. műveken gyermekkorunk egyik kedvenc, fából életre keltett figuráját bomba, gránátok, zuhanó helikopter és támadásba aláhulló vadászgép "írja felül". A Hungarian Stroke (Magyar csapás) festményen egy tankból kibújó huszár hadakozik kardjával, míg az előtérben ólomkatonák merevednek mozdulatlanságba. Kortárs erőviszonyok. Dávid és Góliátján egy távcsöves puskás, fekvő alak tüzelésre kész, míg társasága egy lándzsás játékkatona és Michelangelo Dávidjának portréja. Nézzük, hogy ők hárman mire mennek. Az Elveszett Paradicsom munkán egy lány kezébe temetett arccal siratja gyermekkorát, tudván tudva, hogy triciklije, kedvenc bohóca és búgócsigája már rég oda. Néha azért van egy kis Fegyverszünet is, ahol Donald kacsa vidámkodik, egy fáradt katona cigarettára gyújt valahol Afganisztán hegyeiben, miközben Buddha imádkozik, a letámasztott Kalasnyikov pedig a szívtájékon pihen. A Sivatagi róka (Desert Fox) valójában a mi kis Vuk barátunk. A kék ég és a sárga homok területére tévedt kicsi állat riadtan szemléli a mögötte tornyosuló páncélos járműveket az 1991-es iraki hadművelet, a Sivatagi vihar (Desert Storm) idején. Vele érzek.