Instagram: Kontakt: info@soosnora.hu háttérszín  light     magyar | english
Énkeresés, éntalálás
Élet és irodalom - Bordács Andrea - 2006. 50.évf. 2.szám.
 

Harsány színvilág, kavargó vonalrendszer - első ránézésre is maradandó látvány. Olyannyira, hogy azt gondolhatnánk puszta dekorativitásról van szó ezen festmények esetében. Ám, ha alaposabban megnézzük a képeket, láthatjuk, hogy permanens önreflexióval, identitáskereséssel van dolgunk.   

 

Sőt, így egyben látva szinte az egész eddigi életmű főműveit, azt is tapasztalhatjuk, hogy mintegy örök visszatérésként bizonyos motívumok és tendenciák újra és újra előkerülnek. Kezdetben festett objektekkel, elsősorban cipőkkel, de olykor esernyőkkel találkozhattunk. Rajtuk festékfoltok véletlenszerűen helyezkedtek, pontosabban irányított véletlenként az esztétikai érzékre hagyatkozva. Aztán ezek felkerültek a táblaképre mint tárgyak, ahonnan a következő lépés a cipő mint festménytéma jelent meg. Soós Nóra-Hamupipőke jól megdolgoztatja az ő nézőhercegeit, mivel nem csak egy lábbelije alapján kell beazonosítani a tulajdonosát. Ugyanis ami ebből a kavargásból, egymásra festett tárgyhalmazból sugárzik, az épp a sokoldalúság, sokszínűség, sokféle stílus és létmód egyidejű vállalása. Buffon híressé vált szállóigéje szerint "A stílus maga az ember." Ennek nyomán ez a többféle stílus többféle személyiséget rejt, pontosabban tár elénk.  

 

Soós Nóra képein az énkeresés és önkifejezés párhuzamos egymásba játszása történik. Olyannyira, hogy a néző szinte zavarba jön ettől a reflektált kitárulkozástól melyet a látvány látszólagos könnyedsége első pillanatban elrejt, de épp ez oldja az intimitást.Képein az alakok sohasem szerepelnek a maguk fizikai teljességében, épp csak körvonallal vannak megrajzolva. Nincsenek kidolgozott, kifestett arcok, kezek, a személyek testi valójukban csak jelzésszerűen vannak jelen. Szereplőinek identitását nem arcvonásukkal próbálja meg jellemezni, hanem épp az alak köré csoportosuló tárgyakkal. Mivel Soós Nóra festményeinek szereplője elsősorban önmaga, ezért e képek sora mind felfogható önarcképnek, ars poeticának is. Ahogy a biológiában a genotípus a genetikai állományt jelöli, míg a fenotípus a környezeti tényezők génekre gyakorolt hatását. A filozófiában ennek nyomán használják a kiterjesztett fenotípus fogalmát a személyiségre vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy valakit nem pusztán a testi valója határoz meg, hanem a szokásai, családi hagyományai, hobbijai stb. Soós Nóra képein is ezek a fizikai adottságokon kívül eső elemek, helyzetek és tárgyak mintha meghatározóbbak lennének a személyiségét illetően.

    

Ez azért is fontos szempont, mivel a testi megjelenés, a test mint szimbolikus jelenségek hordozója mindig is fontos eleme, szabályozója volt az én kiterjedésének és határainak, a társas és társadalmi kapcsolatoknak. Míg a régebbi korokban az én-identitás kereteit kívülről szabályozták a nemzeti, etnikai, osztály-, réteg- és csoporthatárok stb. Napjainkban azonban magának az egyénnek válik kizárólagos feladatává, hogy énjeinek határait megteremtse, felépítse. Így mind az öltözködés, viselkedés, olvasmányok, a szabadidő eltöltése az énteremtés eszközei.

       

De jelen esetben melyek is ezek az énteremtő eszközök? Egyrészt a nőiség princípiumai - cipők, ruhák, körömlakkok - és a hétköznapi élet - bevásárlás, pihenés - jelenségei kiemelt helyet foglalnak el a képein.Másrészt ugyanilyen súllyal vannak jelen a művészettörténeti elődök, példaképek, meghatározó művek (Oldenburg, Erdély, Van Eyck, Falanagen, Cézanne stb.).A műveszetről való beszédmódban is igyekszünk valamilyen keretek közé határolni a látványt, ezért mindig előkerül a "Kire ütött ez a gyerek?”-effektus. A meghatározás jelen esetben azért is problémás némiképp, mivel Nóra művein az absztrakció és figurativitás egyaránt jelen van. A körvonalas motívumokat illetően említhetjük Ghada Amer vagy Nagy Kriszta körvonalszerű női szerepekre reflektáló munkáit, de azok sokkal provokatívabbak, és fontos bennük a szexualitás direkt megjelenítése. Tehát tartalmilag teljesen mások. A körvonal Gary Hume 90-es évek végi egymásra rajzolt alakjainál is fontos szerepet kap, de azokból hiányzik a szín és a tárgyak. Tehát vizuálisan is teljesen mások. Színes, kontúros felületek jellemzik Radák Eszter műveit, de ott csak tárgyakkal - s kizárólag a női lét domináns elemeivel - találkozhatunk, s nagy, egybefüggő felületekkel, mindenfajta egymásra halmozás nélkül. Tehát vizuálisan és tartalmilag is teljesen más.

        

Az egymásra építkezés, a szimultán képépítés Wachter Dénes férfias műveit jellemzi, de ott jól meghatározható az a háromtípusú képi réteg, amely keresztezi egymást többnyire valamely klasszikus festmény, rajta ornamentika és kortárs ikonok stb. Ráadásul nála képkivágás is történik a különböző síkok közt. Tehát technikailag is, és szemléletileg is teljesen más. Cipőműveit illetően elsőként Sylvie Fleury cipői jutnak az eszembe, de azok inkább ezüstre festett objektek pink műszőrmével díszítve. A csillogó Playboy-nyuszi-image megtestesítői. Nyilván ezek is teljesen mások.

               

Visszatérve a kire ütött ez a gyerek-effektusra: orra az anyjáé, szeme a nagypapáé, füle az apjáé stb., csak épp konkrétan egyikre sem hasonlít. Így van ez az itt látható művekkel. Bizonyos motívumokban találhatunk párhuzamokat, de mind tartalmi, mind vizuális tekintetben igazán egyik sem. Ezért talán az egyik legemblematikusabb képe a Hétköznapi workshop című festménye, melyen az őt meghatározó világnak szinte minden mozzanata megtalálható, ezáltal talán a legteljesebb mértékben önkifejező alkotása. Maga az íróasztal is intim szféra, rajta a munka szükséges elemeivel és a magánéletet idéző tárgyakkal. A képenegy laptopon dolgozó nő látható, írószerek, naptár, ragasztó, az Új Művészet című kortárs művészeti folyóirat felvillanó sarka. A személyes szférát idéző fénykép, mobiltelefon, rádió a nőiség eszközei: a hajcsat, a hajkefe, körömreszelő stb. Ezek a motívumok mind egymásra rétegződve egyszerre láthatók.

               

Ezeknek a műveknek fontos eleme a saját környezet bevonása a képbe; de ugyanakkor ezek nem puszta leképezései az őt ért impulzusoknak, hanem épp fordítva, a környezetének eseményeit és tárgyait szabja, igazítja a saját személyéhez. Szubjektív, kifejezetten énközpontú világ jelenik meg Soós Nóra festményein, nem véletlen a kiállítás címe is: Én-teriőr.
Soós Nóra: Fennkölt Idő
www.kultura.hu - Kocsis Katica - Egyetlen remény maradt: a fennkölt idő - 2022.04.25
 
Egy időben
Műcsarnok - Dekovics Dóra - 2020.10.25
 
személyesen a festményekről
kultura.hu - Soós Nóra - Személyesen – Soós Nóra festményei - 2020.07.04.
 
Buborék és búgócsiga
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - Mancs - 2015.05.21
 
Dinoszaurusz és tüntetők parlamentre festve
Index.hu - Klág Dávid - index.hu - 2015.06.10
 
Ecc pecc kimehetsz..
Új Művészet online - Cséka György - Új Művészet online - 2015.06.14.
 
A múlt amiben élünk
Népszava - Mészáros Márton - Népszava - 2015.06.06
 
Egy penge művészkarakter berobbanása
ART7 - Almási Miklós - kiállítás kritika - 2015.05.25
 
Az időbuborékokon túl
Librarius - Barcza Réka - Librarius - 2015.05.24
 
A transzparenciás tengeren túl
ÚJ MŰVÉSZET - Winkler Nóra - 2013.június. XXIV. évf.6.szám
 
Kép a képben
Népszabadság - Török Márta - 2013. április 12.
 
Mi legyen?
168 Óra - Jolsvai András - 2013. (XXV. évfolyam) - 15. lapszám
 
Áttetsző robotikonok
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - 2013.április 4.
 
Transzparens rétegek metamorfózisa
Új katalógus bevezető /Aura kiadó - Dékei Kriszta - 2013/04
 
Szenzualitás és intellektualitás
SZKHOLION - Kocsis Katica - 2012/2
 
Többrétegű képek
Új Művészet - Lóska Lajos - címlapon - 2010.november.XXI.évf.11.szám
 
Közéleti festészet
168 ÓRA - Sándor Zsuzsa - - 2010.okt.3
 
A festészet igen magányos szakma- interju-
NÉPSZAVA - Podhorányi Zsolt - 2009. 10. 17.
 
Használható átláthatóság
kultura.hu - sisso - 2010.jan.2.
 
Nincs Otthon!?
ÉLET ÉS IRODALOM - Szabó Noémi - LIII. Évf. 43. szám, 2009. okt.22
 
Festőpáros
NÉPSZABADSÁG - Bacher Iván - 2009. okt.17.
 
Otthonosan
168 ÓRA - Jolsvai András - XXI. Évf. 43. szám, 2009. okt. 22.
 
Neopop
Artmagazin - Rieder Gábor - 2009/01. VII. évfolyam
 
EMELKEDŐBEN - Sonja Krasner gyűjteménye a B55 Galériában / Zsidó Nyári Fesztivál
revizoronline - P. Szűcs Julianna - 2008.09.11
 
HUSZONÉVESEK - Sonja Krasner gyűjteménye
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2008.09.10.
 
Sosem volt világok
Új Művészet - Keserü Katalin - 2007.02. 18.évf. 2.szám
 
Színek és képek
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2006.12. 20.
 
Grácia
168 óra - Jolsvai András - 2006.12.22.
 
Orbis Pictus
Mozgó Világ - Várkonyi György - 2006.12.
 
kell egyfajta rend… (interjú)
Magyar Narancs - Sisso - 2006. 18.évf. 46.szám
 
Hamu és Gyémánt képzőművészeti különszám 2006.
repertoArt
 
Nóra és a többiek
168 óra - Jolsvai András - 2006.11.14. 45.szám
 
Soós Nóra új világa
Élet és irodalom - Kozák Csaba - 2006. 50.évf. 44.szám
 
A Nagyok álma
Műértő - Böröckfy Virág - 2006. 9.évf. 11.szám
 
Játékosság és felelősségtudat (interjú)
Diplomata magazin - 2006. 7.évf. 10.szám
 
Énkeresés, éntalálás
Élet és irodalom - Bordács Andrea - 2006. 50.évf. 2.szám.
 
Nyitott könyv az életem (interjú)
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2005.12.24.
 
Strabagos seregszemle
Új Művészet - Reider Gábor - 2005. 16.évf. 12.szám
 
Festő könnyű, színes cipőben
Vas Népe - 2005. 50.évf. 289.szám
 
Jolsvai András kiállításajánlója
168 óra - Jolsvai András - 2005. 17.évf. 12.15.
 
Én-teriőr
Intérieur - Nagy Edina - 2005.12.-2006.01
 
Divatba hozott festészet
Új Művészet - Készman József - 2005. 16.évf. 11.szám
 
Öt fiatal festő
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2005.10.26.
 
Több szem többet lát
Műértő - Spengler Katalin - 2005. 11.
 
Ballasztok és könnyítések
Élet és Irodalom - Sinkó István - 2005. 49.évf. 44.szám
 
Friss színharmóniák
Elite magazin - Spengler Katalin - 2005. 06.
 
Színek és gesztusok
Új Művészet - Muladi Brigitta - 2004. 15.évf. 11.szám
 
Mai vadak és mai szelídek
Élet és Irodalom - Antall István - 2004. 47.évf. 45.szám
 
Expressives in der Martino-Galerie
Budapester Zeitung - 2004. 6.évf. 43.szám
 
Leltár (Diploma 2004)
Új Művészet - Somogyi Zsófia - 2004. 15.évf. 9.szám
 
Mai feladványunk: a játék
Balkon - Dékei Kriszta - 2004. 5.évf. 5.szám
 
Art-Press Magazin címlap
Art-Press Magazin - 2004. 2.évf. 5.szám
 
Ki viszi át…? mi szeretnénk…
2 Zsiráf magazin - 2004.05
 

Vas Népe - Ölbei Lívia - 2004. 49.évf. 29.szám
 
Színek, képek
Új Művészet - Lóska Lajos - 2003. 14.évf. 12.szám
 
Színrelépés
Nőművészek Vas Megyében II.- katalógus
 
Vincent Cipőjében
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002.10.19
 
Egy láb konkrét nyoma: cipő
Új Művészet - Wehner Tibor - 2002. 13.évf. 10.szám
 
Páratlan párok
Új Művészet - Hudra Klára - 2002. 12.évf. 09.szám
 
Snoblesse Oblige
Magyar Narancs - 2002. 14.évf. 22.szám
 
…Első lépések
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002. 47.évf. 126.szám
 
Játék, élmény, festészet
Vas Népe - 2002. 47.évf. 124.szám
 
Soós Nóra cipői
168 óra - Jolsvai András - 2002. 16.évf. 22.szám
 
Csapó 1
Műértő - 2002. 5.évf. 2.szám
 
Vasi művészek seregszemléje
Vas Népe - 2001.11.09.
 
Kumulusz csoport
Gyűjtők és Gyűjtemények - Bogdándy Zoltán Szultán - 2001. 5-6.
 
Kumulusz
Balkon - Radák Eszter - 2001. 2.évf. 5.szám