háttérszín  light     magyar | english
Transzparens rétegek metamorfózisa
Új katalógus bevezető /Aura kiadó - Dékei Kriszta - 2013/04
 

A transzparens rétegek metamorfózisa

 

 Robert Pobi nem túl érdekfeszítő, Bloodman című 2012-es könyvében szerepel egy fiktív amerikai festő, aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy realista alkotásait vastag festékréteggel és absztrakt formákkal vonta be, mintegy elleplezte a képi valóságot – ezáltal arra késztetve gyűjtőit, hogy röntgen segítségével nézzenek keresztül a fedőrétegen. Ahogy a szerző a regénybeli alak unikális voltát emeli ki, úgy Soós Nóra eddigi életművéről is elmondható, hogy szokatlan következetességgel felépülő autonóm egész, olyan szuverén és egyedi világ, amely minden kívülállása ellenére is illeszkedik a kortárs művészet több vonulatába (a társadalmi-politikai kérdések, a közösségi/személyes emlékek feldolgozása, a realista és az absztrakt „ábrázolás” egyidejű alkalmazása, a művészettörténeti-, tömegkulturális és önidézetek, vándorló motívumok használata vagy a gender-tematika kiindulópontként történő feldolgozása). Viszont – ellentétben a regénybeli figurával – a művésznő festményeinek rétegei nem rejtőzködnek el a nézői tekintet elől, bár első pillantásra különféle elemek és jelentések bonyolult mátrixának tűnnek.

 

 

 

 Ahhoz, hogy felfejthessük az ozmotikusan egymásba fonódó/folyó  kép-síkok hálózatát, kissé vissza kell lépni az időben. A festmények kiinduló rétege a 2007–2008 körül készített Buborék-sorozatból származik; ellenben a korábban fehér alapra, az automatikus jelhagyást követve felvitt, inkább kör, de néha amorf alakú színes foltok most döntően komor hangulatú, fekete alapozásra kerülnek. Ehhez a tradicionális festészetben idegen, újabb technikák is társulnak: az olajfestékbe csillogó flitterek, testes betűk, színezett gyufák „nyomódnak”, sőt beemelődik a művekbe a graffitikhez kapcsolható stencilezés és a szórópisztolyos lenyomat-technika is, megfejelve a sablonhasználat imitálásával. Erre az alaprétegre kerülnek a néző felé kitüremkedő, a harmadik dimenzió illúzióját adó – a korábbi munkákra is jellemző – további síkok, amelyek nem fedik el, el hanem láthatóvá teszik a mögöttük felsejlő világot. 

 

 

 

 Ez a világ azonban az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Bár újra és újra visszatérnek bizonyos témák  (gyerek- és felnőttjáték, kisgyerek, önportré, sportolás, cipő), jelentésük gyökeresen módosul. A Matrjoska-baba nem egyszerűen az egymásba rakható festett bábokat denotálja, hanem a művésznő képi reprezentációjára jellemző egymásba csúszó rétegzettséget. A sakkfigurák sem játékok immár, hanem a patriarchális és hierarchikus rendet preferáló, a harcos hatalmi technikák alkalmazásán alapuló nyugati társadalom szimbolikus megjelenítői, míg a bábokat ellenpontozó, jógázó önarckép sem elsősorban a nőiségre, hanem a keleti filozófiákra, az önmagunkkal való megbékélésre, a feszültség fenntartása helyett a kiegyezésre és az állandóságra való igényre utal. A felhúzható mechanikus gyerekjátékok, a rajzfilmszereplők (Lolka és Bolka), számítógéppel animált robotok (Mikrobi), a műanyagbabák, az apró katonafigurák sem a családi hétköznapokból kiemelt tárgyak, hanem a közös közép-kelet-európai kulturális emlékezet enigmatikus alakjai. Emellett Soós megidézi az egyetemes kultúra ikonikus, az off- és online sajtóból, híres filmekből ismerős képi toposzait is – meglehetősen kritikusan. Így feltűnik a mindig női névvel illetett hurrikánok közül Sandy (Oliva Newton-John képében, partnere természetesen John Travolta a Grease-ből, a „háttérben” pedig egy az összeomlás szélén lévő ház látható) és az arab tavasz fejkendős asszonyai egy hatalmas férficipő „árnyékában”.

 

 

 

 A mostani sorozat domináns szereplői a  Star Warsból kilépő R2D2, a világegyetem sötétjében lebegő asztronauták, az űrhajók és a rakéták, továbbá a repülőgépek és a katonák (rendőrök). Ez az interpretáció szintjén előhívja egyrészt a fikció (film) és a „valóság” (a korabeli fotó- és tévéfelvételekből építkező dokumentumfilmek és thrillerek) közötti ellentétet és a határaik elmosódását, másrészt a múlt és a jelen (vagy a jövő) egymásba csúsztatását (a festményeken a XX. század elején készült fejvédőt és szemüveget viselnek a pilóták).

 

 

 

 Tévúton járunk, ha az űr meghódításának nagyszerű aktusát, az emberiségnek a technikai fejlődésbe vetett hitének igenlését látnánk e műveken. E munkák leginkább a mai magyarországi (kultúr)politikai helyzetre reflektálnak, arra az állapotra, amikor a folytonosan változó politikai irány működési mechanizmusai totálisan kiszámíthatatlanok, amikor a művészek „szabad önkifejezését” nehezen átlátható, de annál határozottabb ideológiai alapon ítélik meg. Ebben a fénytörésben a festményeken feltűnő c sonkolt, töredezett végtagok (lábak) a pandantjai a szabadságot, a menekülést szimbolizáló végtelen űrnek.

 

 

 

 Talán e nnek a megmerevedett politikai állapotnak – amit a sorozat címét is adó képen feltűnő Mi legyen? – Legyen valami! felirattal ellátott tüntetőtáblák „jelenítenek meg” –, a tanácstalan tettre készek és csodavárók „kettősségének” szomorú konstatálása okozza, hogy e művekben kicsit kevesebb a humor és az irónia – bár a címekhez felhasznált szójátékok, több jelentésű szókapcsolatok néhol ugyan megmaradtak (például: Kemény robot). Egy jó festménynek nem kell konkrét politikai állásfoglalást közvetítenie. Soós Nóra munkái azonban olyan finom szemipermeábilis hártyán vannak átszűrve, hogy gazdag jelentéstartományuk, festészeti játékuk felismeréséhez „csupán” érdeklődő szemre, nem pedig röntgengépre van szükség. 

 

 

 

 

 

 

 

Dékei Kriszta 

Buborék és búgócsiga
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - Mancs - 2015.05.21
 
Dinoszaurusz és tüntetők parlamentre festve
Index.hu - Klág Dávid - index.hu - 2015.06.10
 
Ecc pecc kimehetsz..
Új Művészet online - Cséka György - Új Művészet online - 2015.06.14.
 
A múlt amiben élünk
Népszava - Mészáros Márton - Népszava - 2015.06.06
 
Egy penge művészkarakter berobbanása
ART7 - Almási Miklós - kiállítás kritika - 2015.05.25
 
Az időbuborékokon túl
Librarius - Barcza Réka - Librarius - 2015.05.24
 
A transzparenciás tengeren túl
ÚJ MŰVÉSZET - Winkler Nóra - 2013.június. XXIV. évf.6.szám
 
Kép a képben
Népszabadság - Török Márta - 2013. április 12.
 
Mi legyen?
168 Óra - Jolsvai András - 2013. (XXV. évfolyam) - 15. lapszám
 
Áttetsző robotikonok
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - 2013.április 4.
 
Transzparens rétegek metamorfózisa
Új katalógus bevezető /Aura kiadó - Dékei Kriszta - 2013/04
 
Szenzualitás és intellektualitás
SZKHOLION - Kocsis Katica - 2012/2
 
Többrétegű képek
Új Művészet - Lóska Lajos - címlapon - 2010.november.XXI.évf.11.szám
 
Közéleti festészet
168 ÓRA - Sándor Zsuzsa - - 2010.okt.3
 
A festészet igen magányos szakma- interju-
NÉPSZAVA - Podhorányi Zsolt - 2009. 10. 17.
 
Használható átláthatóság
kultura.hu - sisso - 2010.jan.2.
 
Nincs Otthon!?
ÉLET ÉS IRODALOM - Szabó Noémi - LIII. Évf. 43. szám, 2009. okt.22
 
Festőpáros
NÉPSZABADSÁG - Bacher Iván - 2009. okt.17.
 
Otthonosan
168 ÓRA - Jolsvai András - XXI. Évf. 43. szám, 2009. okt. 22.
 
Neopop
Artmagazin - Rieder Gábor - 2009/01. VII. évfolyam
 
EMELKEDŐBEN - Sonja Krasner gyűjteménye a B55 Galériában / Zsidó Nyári Fesztivál
revizoronline - P. Szűcs Julianna - 2008.09.11
 
HUSZONÉVESEK - Sonja Krasner gyűjteménye
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2008.09.10.
 
Sosem volt világok
Új Művészet - Keserü Katalin - 2007.02. 18.évf. 2.szám
 
Színek és képek
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2006.12. 20.
 
Grácia
168 óra - Jolsvai András - 2006.12.22.
 
Orbis Pictus
Mozgó Világ - Várkonyi György - 2006.12.
 
kell egyfajta rend… (interjú)
Magyar Narancs - Sisso - 2006. 18.évf. 46.szám
 
Hamu és Gyémánt képzőművészeti különszám 2006.
repertoArt
 
Nóra és a többiek
168 óra - Jolsvai András - 2006.11.14. 45.szám
 
Soós Nóra új világa
Élet és irodalom - Kozák Csaba - 2006. 50.évf. 44.szám
 
A Nagyok álma
Műértő - Böröckfy Virág - 2006. 9.évf. 11.szám
 
Játékosság és felelősségtudat (interjú)
Diplomata magazin - 2006. 7.évf. 10.szám
 
Énkeresés, éntalálás
Élet és irodalom - Bordács Andrea - 2006. 50.évf. 2.szám.
 
Nyitott könyv az életem (interjú)
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2005.12.24.
 
Strabagos seregszemle
Új Művészet - Reider Gábor - 2005. 16.évf. 12.szám
 
Festő könnyű, színes cipőben
Vas Népe - 2005. 50.évf. 289.szám
 
Jolsvai András kiállításajánlója
168 óra - Jolsvai András - 2005. 17.évf. 12.15.
 
Én-teriőr
Intérieur - Nagy Edina - 2005.12.-2006.01
 
Divatba hozott festészet
Új Művészet - Készman József - 2005. 16.évf. 11.szám
 
Öt fiatal festő
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2005.10.26.
 
Több szem többet lát
Műértő - Spengler Katalin - 2005. 11.
 
Ballasztok és könnyítések
Élet és Irodalom - Sinkó István - 2005. 49.évf. 44.szám
 
Friss színharmóniák
Elite magazin - Spengler Katalin - 2005. 06.
 
Színek és gesztusok
Új Művészet - Muladi Brigitta - 2004. 15.évf. 11.szám
 
Mai vadak és mai szelídek
Élet és Irodalom - Antall István - 2004. 47.évf. 45.szám
 
Expressives in der Martino-Galerie
Budapester Zeitung - 2004. 6.évf. 43.szám
 
Leltár (Diploma 2004)
Új Művészet - Somogyi Zsófia - 2004. 15.évf. 9.szám
 
Mai feladványunk: a játék
Balkon - Dékei Kriszta - 2004. 5.évf. 5.szám
 
Art-Press Magazin címlap
Art-Press Magazin - 2004. 2.évf. 5.szám
 
Ki viszi át…? mi szeretnénk…
2 Zsiráf magazin - 2004.05
 

Vas Népe - Ölbei Lívia - 2004. 49.évf. 29.szám
 
Színek, képek
Új Művészet - Lóska Lajos - 2003. 14.évf. 12.szám
 
Színrelépés
Nőművészek Vas Megyében II.- katalógus
 
Vincent Cipőjében
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002.10.19
 
Egy láb konkrét nyoma: cipő
Új Művészet - Wehner Tibor - 2002. 13.évf. 10.szám
 
Páratlan párok
Új Művészet - Hudra Klára - 2002. 12.évf. 09.szám
 
Snoblesse Oblige
Magyar Narancs - 2002. 14.évf. 22.szám
 
…Első lépések
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002. 47.évf. 126.szám
 
Játék, élmény, festészet
Vas Népe - 2002. 47.évf. 124.szám
 
Soós Nóra cipői
168 óra - Jolsvai András - 2002. 16.évf. 22.szám
 
Csapó 1
Műértő - 2002. 5.évf. 2.szám
 
Vasi művészek seregszemléje
Vas Népe - 2001.11.09.
 
Kumulusz csoport
Gyűjtők és Gyűjtemények - Bogdándy Zoltán Szultán - 2001. 5-6.
 
Kumulusz
Balkon - Radák Eszter - 2001. 2.évf. 5.szám