háttérszín  light     magyar | english
Dinoszaurusz és tüntetők parlamentre festve
Index.hu - Klág Dávid - index.hu - 2015.06.10
 

http://index.hu/kultur/2015/06/10/dinoszauruszok_a_parlamentben/

 

„Úgy éreztem, hogy a festészet egy buborék, ami kipukkad” – mondja Soós Nóra a Faur Galériában a Bartók Béla úton, amikor az Időbuborék II. című képéről mesél.

A kép egy kerek vászonra festett, élénk pacákkal teli, gyakorlatilag bárhogyan a falra helyezhető festmény, aminek egy rétegén furcsa, felnőtt szemszögből látható kisgyerekek buborékokat fújnak, másik rétegén pedig vonalakkal felfestett papírrepülők látszódnak.

Lóghatna egy iroda falán, egy bankban, értelemszerűen egy galériában, de nem tudom, hogy elfogadnám-e otthonra – ha jobban megnézem, akkor a buborékfújás boldogsága egyáltalán nem annyira átütő, mint amennyire elsőre tűnik. Soós elmondja, hogy az életét tette a festészetre – ebből él ugyanis –, de amikor ez a kép készült, úgy érezte, hogy egyre kevesebb értelme van.

A világválság idején festett Időbuborék II. csak az egyik Soós Nóra Transzparens emlékezet: Folyamatos jelen című kiállításából; a cím arra utal, hogy „a távolabbi múltban és a közelibb jelenben megtörtént eseményeknek, emlékképeknek egy jelenbe való transzponálása”, ami a művésznő szerint is kicsit hülyén hangzik, de valójában pofonegyszerű: olyan képeket fest, amiknek a rétegei a különböző tárgyakat, eseményeket, emlékeket, helyszíneket egy nagy lapos síkban ábrázolják.

Így kerül egymásra egy cekkeres néni és a hátából kinövő, XIX. századi bicikliző hölgy, így lesz a szegény gyerekek játékainak alapja egy csak vonalakban megrajzolt búgócsiga, és így kerülnek egy képre az üres táblákat tartó, átlátszó tüntetők, a Parlament épülete és egy Brontosaurus.

Az egyes elemek könnyen értelmezhetők az Idő nincs című képen: a tüntetők, akik bármi ellen az utcára mennek, csak vonulhassanak, a Parlament, ami elé, ami ellen vagy ami mellett lehet vonulni, és a Brontosaurus, ami vagy csak egy évmilliók óta kihalt állat, vagy egy vicces utalás arra, hogy dinók ültek ott mindig, és fognak is még jó sokáig. Olyan ez az egész, mint a Kroafánt, az a vicces gyerekfüzet, amiben három részből lehetett véletlenszerűen állatokat kombinálni – Soós festményeit pont ez teszi érdekessé, hogy mit tesz egymásra, és azok milyen viszonyba kerülnek egymással.

 

Soós Nóra Szombathelyen járt képzőművészeti szakiskolába („a művtöri oktatása megszakadt negyedikben a modernizmus előtt”), 1999-ben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, 2001-től pedig rendszeresen állít ki egyedül vagy csoportosan a világ több pontján. A világ több pontja alatt nem Budapest kerületeit értem, hanem Bécset, New Yorkot, Genfet, vagy legutóbb Miamit, ahol a helyi művészeti vásárra jutottak el a képei.

Soós szerint külföldön is értékelik a képeit, mert a kelet-európai hangulat mellett azért külföldi, amerikai témákat is beemel, készített hurrikánsorozatot, megfestette a Big Apple-t. A gyakorlati hátránya annak, hogy nem külföldön született, az, hogy nehéz így networkölni. A műtárgyak szállítását még meg lehet oldani Magyarországról, de személyesen kevés helyszínen lehet ott az ember, így nem is lehet akkora erővel haladni az ismertségben.

Amikor Münchenben éltem háromnegyed évet, minden képemet eladtam

– mondja. Onnan hazajött, hogy befejezze a diplomáját, de utólag úgy gondolja, nem biztos, hogy ez annyira jó döntés volt.

A Sztálin-szobor bakancsa és a Parlament is megjelenik a képein, de a legtöbb anélkül is értelmezhető és értékelhető, hogy bármilyen konkrét, időben és térben könnyen  behatárolható emlék szerepelne rajtuk. A Kelet-Európában szocializálódtak megértik a kép sarkában látható Makk Marcit, míg a buborékfújó kisgyerekek univerzálisak.

Vagy ott van a nem túl nézőcsalogató Szimultaneitás című kép, amit nehéz szavakkal leírni, de megpróbálom: a festmény hátterében elmosódott órák láthatóak, amik mind különböző időt mutatnak, az előtérben pedig kislányok játszanak azzal a fémkarikával, amibe be kell dugni a kezeket-lábakat, majd megpörgetni az illetőt. Aki néha űrhajós, mert én azoknak a kiképzésében láttam ilyesmit.

Ez a kép már nem arról szól, hogy milyen megélni Magyarországon azt, hogy a múlt és jelen között szinte semmi különbség nincs, hanem arról, hogy az idő mennyire egy megfoghatatlan fogalom,

ami torzít, sőt, maga is torz, miközben nagyon is konkrét, mert harcolunk vele nap mint nap, de ezt nem a festő mondja, hanem én mondom, akinek megártott néhány évnyi bölcsészkar. „Hogy lehet az időt megragadni? Sehogy" – ezt viszont már ő mondja.

Műértelmezésről már eleget beszéltünk, engem jobban érdekel, hogy pontosan hogyan készülnek ezek a képek. Soós hatalmas vásznakat terít ki a földre, az alapot pedig önti vagy folyatja, de nemcsak úgy véletlenszerűen, hanem tudatosan, és ezzel kap egy szép festményt, ami önmagában is megállná a helyét. De ezután kezdődik a következő munkafolyamat, amivel valójában dekonstruálja azt a képet, és ráfesti azokat a rétegeket, amiktől kifejezetten Soós Nóra-kép lesz.

Ez egy nagyon szisztematikus festés, nem készít vázlatot, nincsenek tervek, de pontosan tudja, hogy mit szeretne a képen viszontlátni, ahhoz viszont türelmesnek kell lenni, egy olajrétegnek meg kell száradnia, aztán kerülhet rá a következő réteg, és így tovább. Az olajon kívül használ néha festősprayt, különféle, szocializmusból megmaradt festőhengereket, a figurákat néha korabeli képeslapokból veszi, néha ő fotóz hajléktalanokat („Tele van a telefonom a képeikkel.”).

De igazából teljesen mindegy, hogy mikor, hogyan és miért készültek ezek a képek. Soós Nóra festészete érthető egy széles közönségnek, nem kell művészettörténésznek lenni, hogy megértsük, hogy magunkra vagy az országunkra ismerjünk benne. És abban a korszakban, amikor a kortárs festészet egyenlő Nagy Kriszta (nagyon szórakoztató) Orbán-portréival vagy drMáriás (szintén nagyon szórakoztató) politikusvicceivel, akkor kész felfedezés.

Soós Nóra Transzparens emlékezet: Folyamatos jelen című kiállítása július 16-ig tekinthető meg a Faur Galériában a Bartók Béla 25. szám alatt. Soós Nóráról pedig mindent megtudhat a hivatalos honlapján.

Buborék és búgócsiga
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - Mancs - 2015.05.21
 
Dinoszaurusz és tüntetők parlamentre festve
Index.hu - Klág Dávid - index.hu - 2015.06.10
 
Ecc pecc kimehetsz..
Új Művészet online - Cséka György - Új Művészet online - 2015.06.14.
 
A múlt amiben élünk
Népszava - Mészáros Márton - Népszava - 2015.06.06
 
Egy penge művészkarakter berobbanása
ART7 - Almási Miklós - kiállítás kritika - 2015.05.25
 
Az időbuborékokon túl
Librarius - Barcza Réka - Librarius - 2015.05.24
 
A transzparenciás tengeren túl
ÚJ MŰVÉSZET - Winkler Nóra - 2013.június. XXIV. évf.6.szám
 
Kép a képben
Népszabadság - Török Márta - 2013. április 12.
 
Mi legyen?
168 Óra - Jolsvai András - 2013. (XXV. évfolyam) - 15. lapszám
 
Áttetsző robotikonok
Magyar Narancs - Dékei Kriszta - 2013.április 4.
 
Transzparens rétegek metamorfózisa
Új katalógus bevezető /Aura kiadó - Dékei Kriszta - 2013/04
 
Szenzualitás és intellektualitás
SZKHOLION - Kocsis Katica - 2012/2
 
Többrétegű képek
Új Művészet - Lóska Lajos - címlapon - 2010.november.XXI.évf.11.szám
 
Közéleti festészet
168 ÓRA - Sándor Zsuzsa - - 2010.okt.3
 
A festészet igen magányos szakma- interju-
NÉPSZAVA - Podhorányi Zsolt - 2009. 10. 17.
 
Használható átláthatóság
kultura.hu - sisso - 2010.jan.2.
 
Nincs Otthon!?
ÉLET ÉS IRODALOM - Szabó Noémi - LIII. Évf. 43. szám, 2009. okt.22
 
Festőpáros
NÉPSZABADSÁG - Bacher Iván - 2009. okt.17.
 
Otthonosan
168 ÓRA - Jolsvai András - XXI. Évf. 43. szám, 2009. okt. 22.
 
Neopop
Artmagazin - Rieder Gábor - 2009/01. VII. évfolyam
 
EMELKEDŐBEN - Sonja Krasner gyűjteménye a B55 Galériában / Zsidó Nyári Fesztivál
revizoronline - P. Szűcs Julianna - 2008.09.11
 
HUSZONÉVESEK - Sonja Krasner gyűjteménye
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2008.09.10.
 
Sosem volt világok
Új Művészet - Keserü Katalin - 2007.02. 18.évf. 2.szám
 
Színek és képek
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2006.12. 20.
 
Grácia
168 óra - Jolsvai András - 2006.12.22.
 
Orbis Pictus
Mozgó Világ - Várkonyi György - 2006.12.
 
kell egyfajta rend… (interjú)
Magyar Narancs - Sisso - 2006. 18.évf. 46.szám
 
Hamu és Gyémánt képzőművészeti különszám 2006.
repertoArt
 
Nóra és a többiek
168 óra - Jolsvai András - 2006.11.14. 45.szám
 
Soós Nóra új világa
Élet és irodalom - Kozák Csaba - 2006. 50.évf. 44.szám
 
A Nagyok álma
Műértő - Böröckfy Virág - 2006. 9.évf. 11.szám
 
Játékosság és felelősségtudat (interjú)
Diplomata magazin - 2006. 7.évf. 10.szám
 
Énkeresés, éntalálás
Élet és irodalom - Bordács Andrea - 2006. 50.évf. 2.szám.
 
Nyitott könyv az életem (interjú)
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2005.12.24.
 
Strabagos seregszemle
Új Művészet - Reider Gábor - 2005. 16.évf. 12.szám
 
Festő könnyű, színes cipőben
Vas Népe - 2005. 50.évf. 289.szám
 
Jolsvai András kiállításajánlója
168 óra - Jolsvai András - 2005. 17.évf. 12.15.
 
Én-teriőr
Intérieur - Nagy Edina - 2005.12.-2006.01
 
Divatba hozott festészet
Új Művészet - Készman József - 2005. 16.évf. 11.szám
 
Öt fiatal festő
Népszabadság - Rózsa Gyula - 2005.10.26.
 
Több szem többet lát
Műértő - Spengler Katalin - 2005. 11.
 
Ballasztok és könnyítések
Élet és Irodalom - Sinkó István - 2005. 49.évf. 44.szám
 
Friss színharmóniák
Elite magazin - Spengler Katalin - 2005. 06.
 
Színek és gesztusok
Új Művészet - Muladi Brigitta - 2004. 15.évf. 11.szám
 
Mai vadak és mai szelídek
Élet és Irodalom - Antall István - 2004. 47.évf. 45.szám
 
Expressives in der Martino-Galerie
Budapester Zeitung - 2004. 6.évf. 43.szám
 
Leltár (Diploma 2004)
Új Művészet - Somogyi Zsófia - 2004. 15.évf. 9.szám
 
Mai feladványunk: a játék
Balkon - Dékei Kriszta - 2004. 5.évf. 5.szám
 
Art-Press Magazin címlap
Art-Press Magazin - 2004. 2.évf. 5.szám
 
Ki viszi át…? mi szeretnénk…
2 Zsiráf magazin - 2004.05
 

Vas Népe - Ölbei Lívia - 2004. 49.évf. 29.szám
 
Színek, képek
Új Művészet - Lóska Lajos - 2003. 14.évf. 12.szám
 
Színrelépés
Nőművészek Vas Megyében II.- katalógus
 
Vincent Cipőjében
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002.10.19
 
Egy láb konkrét nyoma: cipő
Új Művészet - Wehner Tibor - 2002. 13.évf. 10.szám
 
Páratlan párok
Új Művészet - Hudra Klára - 2002. 12.évf. 09.szám
 
Snoblesse Oblige
Magyar Narancs - 2002. 14.évf. 22.szám
 
…Első lépések
Vas Népe - Ölbei Lívia - 2002. 47.évf. 126.szám
 
Játék, élmény, festészet
Vas Népe - 2002. 47.évf. 124.szám
 
Soós Nóra cipői
168 óra - Jolsvai András - 2002. 16.évf. 22.szám
 
Csapó 1
Műértő - 2002. 5.évf. 2.szám
 
Vasi művészek seregszemléje
Vas Népe - 2001.11.09.
 
Kumulusz csoport
Gyűjtők és Gyűjtemények - Bogdándy Zoltán Szultán - 2001. 5-6.
 
Kumulusz
Balkon - Radák Eszter - 2001. 2.évf. 5.szám